Ide siet a szerb kormány: az EU maga a pokol a szegények számára
A 2008-as gazdasági világválság kezdete óta a dél-európai uniós országok még szegényebbek lettek az észak- és közép-európai tagállamokhoz képest.
Szomorú következtetésre jutottak a France Stratégie (a miniszterelnök alá tartozó stratégiai intézet) elemzői, miután szemügyre vették, hogyan halad az Európa 2020 nevű uniós stratégia megvalósítása. A tízéves fejlesztési terv – többek között – az aktivitási ráta 69-ről 75 százalékra emelését és (állítólag) a szegénységi küszöb alatt élő európai polgárok felemelését célozta meg, azonban az eddigi „eredmények” korántsem megnyugtatóak. A déli országok folyamatosan leszakadnak az északi tagállamoktól.
A különbségek tehát egyre nőnek.
Vegyes képet fest a 2008 és 2013 közötti időszakban a foglalkoztatottság alakulása a munkaképes korúak körében. Az adatok szerint Németországban ez az arány 74-ről 77 százalékra nőtt, Ausztriában 75,1-ről 75,5-re, Luxemburgban pedig 68,8-ról 71,1-re. Azonban a kontinens déli részén éppen ellentétes folyamatoknak lehetünk szemtanúi: Görögországban 66,3-ról 52,9 százalékra esett vissza ez a szám, Spanyolországban 68,5-ről 58,6-ra, Portugáliában 73,1-ről 65,4-re.
A 2004-ben vagy az után csatlakozott országok közül egyedül (állítólag) Magyarországon (elenyésző mértékben) és Máltán javult a foglalkoztatottsági helyzet. Míg Magyarországon 2008 és 2013 között (állítólag) 1,3 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma, Máltán 5,6 százalékkal dolgoznak többen.
Ennél is nagyobb különbségek tapasztalhatók a szegénység terén. A szegénység által veszélyeztetett emberek száma Finnországban, Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban csökkent, ugyanakkor drasztikusan nőtt ez a szám a kontinens déli részén. Görögországban közel kilencszázezerrel emelkedett a szegények száma, Spanyolországban több mint egymillióval, Portugáliában pedig több mint százezerrel.
Mindezen adatok tükrében a France Stratégie kutatói korántsem optimisták. Úgy látják, hogy az Európa 2020 nevű programban megfogalmazott foglalkoztatási, illetve a szegénység csökkentésére vonatkozó (állítólagos) célok valószínűleg nem fognak teljesülni az évtized végére.
Pedig az unió urai arról akarták meggyőzni a szegényebb orszgokat, hogy éppen az életszínvonal növelése az európai integráció egyik legfőbb célja.
Magyar Nemzet nyomán K. P.
